Ha felfigyelünk, talán érzékelhetjük belső GPS-ünk hangját, amely azt suttogja, vagy kiáltja: Újratervezés, újratervezés! Gyermekkori hajlamaink, ábrándozásaink, és külvilággal való érintkezéseink hatására életcélokat tűztünk ki és formáltunk. Mintha ösztönösen tudtuk volna – a vándormadarakhoz hasonlatosan – mikor és merre kell indulnunk.
Ha nem akadályoztak külső tényezők talán el is indultunk erre vagy arrafelé.
Mígnem ez az irány konkrét céllá nem formálódott, elhatározássá nem vált, és ezzel egy időben görcsöket és szorongást ébresztő, szomorúságban töltött jelenünkké nem lett. Már nem tudunk szárnyalni a jelenünkben, hiszen mindenben céljaink elérésének eszközét vagy gátját látjuk. Egy kisfiú például, aki zenei hajlamokkal rendelkezik, elhatározhatja, hogy híres akar lenni, és ezzel az elhatározással a fejében tesz meg lépéseket.
Máris nem a zene élvezetéért játszik, hanem, hogy ezzel valamit elérjen.
Így a zenélésre már nem örömforrásként, hanem eszközként tekint. Zenehallgatáskor is már csak téves vagy kitűnő hangokra figyel, nem a zenére magára. Volt egy szenvedélye, amely hirtelen vagy lassacskán, a hírnév megszerzésének eszközévé vált. A hivattatása helyett irányt tévesztett madárként a saját vélt érdekei vezették félre az úton.
Vannak, akik anyagi javakat szeretnének, házat, autót, és ezekért a célokért dolgoznak.
Sokszor viszont akkor sem élvezik a munkájukat, ha az egyébként alkalmat adna rá. Amikor pedig ezeket megszerzik, nem tudnak sokáig örülni, máris újabb terveket szőnek egy jobb, majd egy még jobb autó birtoklására. Amikor elengedjük a fejünkben kavargó gondolatokat, terveket, álmokat szét tudunk nézni, hogy meglássuk, mi vesz bennünket körül.
Hogy észrevegyük mi az, amink van, minek örülhetünk, és hogy mi az, amin változtathatunk. A vándormadaraknak nincs szüksége rá, hogy újratervezzék az útvonalukat, ők érzik merre kell repülni. De ha nem látunk kiutat a jövő sűrűjéből, hagyjuk, hogy megszólaljon belső GPS-ünk, Újratervezés, újratervezés! És meglátjuk, újra akárhányszor lehet tervezni, élni viszont csak itt és most.